|
|
|
Település nevének eredete
Imola régi magyar nyelvemléki szó, hínáros, mocsaras, békás helyre vonatkozott, mely keletkezésének idejében jellemző lehetett a környezetére. Névalak-előfordulásai: Imula, Ymola, Imolah.
Imola történelme
Imola 1295 és 1344 között alakulhatott ki, miután a Szuhai-család megvásárolta e területet. A települést is a Szuhaiak alapították. Az egyetlen 1551-es dézsmajegyzék névsora bizonyítja, hogy ekkor a népessége teljesen magyar volt. Mivel a Szuha-völgyi területeiktől kissé távol esett, ezért kiengedték kezükből a terület nagy részét és azt házasság vagy egyéb úton nemesi családok szerezték meg, és kúriákat építettek ott. Az úrbéres Imola lassan nemesi faluvá lett. A török pusztítás hatására századokig tartó visszaesés következett be a településen. 1427-ben még 18 jobbágyportája volt, 1548-ban már csak 2 zsellér és 2 megégett portát jegyeztek fel. 1566-ban a törökök felégették a falut, 1570-ben lakott portája nem volt, teljesen elnéptelenedett a falu.
A török-vész elmúltával jelentek meg a faluban a mai családok ősei. A nemesi telkeken lévő kuriális és armalista nemesek 1668-ban: Bodó, Lenkey, Molnár, Osvárt és Ragályi családok. Az 1700-as években bővült a Bodnár, Deák, Huszár és Ujj családokkal. A nemesi telkeken élő parasztságnak a birtokosok tetszésük szerint osztottak vetőföldet. 1741-ben a legtisztább nemesi falvak közé sorolták Imolát is, ahol 7 kúriás nemes mellett 6 armalista nemes lakott. 1784-ben 64 házban 75 család lakott, 366 fővel. 1890-ben a 72 lakóházban 371 lakos élt. Ezek közül 308 református és 45 katolikus vallású volt.
Az I. világháborúban 12 imolai vesztette életét. A két háború között a faluban is éreztette hatását a gazdasági világválság, megindult az elvándorlás az ország és a világ minden részébe. A II. világháború igazi harci eseményeket is hozott a településre. Elbeszélések szerint a Kossuth utca 59. számú házban három szovjet felderítő katona tartózkodott. Ezt követően pedig több szovjet alakulat volt a faluban elszállásolva, akik a maguk szükségleteit a falu készletéből elégítették ki. Az 1939 és 1945 között elesett katonák nevei csak a rendszerváltás után kerülhettek fel a falu főterén álló emlékműre, amin az I. világháború áldozataira is emlékezünk.
1956-ban Imolán az akkori fiatalok az események hallatán a falu főterére vonultak, és ott elszavalták a Nemzeti dal-t. Ezt követően a megtorlástól tartva és talán kalandvágyból is hárman emigráltak az országból.